Egy felújítás vagy egy új ház villamos hálózata legkésőbb a falak bezárásakor eldől. Ami addig nem került papírra, azt utólag csak bontással lehet pótolni. A villamos terv ezért nem papírmunka, hanem az a lista, amelyből kiderül, hány áramkör kell, mi hova kerül, és mekkora teljesítményt kell a hálózatnak elbírnia.
Az alábbiakban sorra vesszük, mikor kötelező a terv, mikor elég egy egyszerűbb kiosztási terv, mi legyen benne, és mit érdemes előkészíteni, mielőtt leül a tervezővel vagy a villanyszerelővel.
Mikor kötelező a villamos terv, és mikor elég egy kiosztási terv?
Új családi ház
Új háznál az építési dokumentáció része az épület villamos rendszerterve. Ezt az építész által bevont, jogosultsággal rendelkező villamos tervező készíti. Hogy a bejelentéshez pontosan milyen részletességű villamos munkarész kell, azt a ház mérete, a tervezett teljesítmény és a hatályos építésügyi előírások határozzák meg – ezt a tervező tudja megmondani. A kivitelezés a terv alapján indul: egy új családi ház villanyszerelése ott kezdődik, ahol a terv véget ér.
Lakásfelújítás
Egy lakás belső hálózatának felújításához nem kell építési engedély, és hivatalos villamos terv sem kötelező. Egy kiosztási terv viszont ekkor is megéri: egy alaprajz, amelyen jelölve van minden aljzat, kapcsoló és lámpahely, és mellette egy lista arról, melyik pont melyik áramkörre kerül. Erre épül a lakás teljes villanyszerelése, és ebből lesz tételes, összevethető árajánlat.
Ha a mérőhely is érintett
Ha a felújítás a mérőhelyet is érinti – teljesítménybővítés, a mérőóra áthelyezése vagy a mérőszekrény cseréje –, azt csak regisztrált villanyszerelő végezheti, és a munkáról a hálózat üzemeltetője (Budapesten az ELMŰ) felé műszaki dokumentációt kell beadni. Társasházban a lépcsőházi mérőhely és a felszálló vezeték a közös tulajdonhoz tartozik, ezért ehhez a közös képviselet hozzájárulása is kell.
Mi van egy jó villamos tervben?
A részletesség a feladattól függ, de egy használható tervből ezek nem hiányozhatnak:
- Alaprajz a pontokkal. Minden aljzat, kapcsoló, lámpahely és nagy fogyasztó a helyén, magassággal együtt – a konyhai pultnál és a fürdőben ez különösen fontos.
- Az áramkörök listája. Melyik pont melyik körre kerül, és melyik körnek mekkora a terhelése.
- Az elosztó kiosztása. A kismegszakítók értéke körönként, és az áram-védőkapcsolók (életvédelmi relék) helye. A mai előírások szerint az aljzatköröket életvédelmi relé védi.
- Vezeték-keresztmetszetek és nyomvonalak. Hol fut a vezeték, és milyen vastag – a hosszú vagy nagy terhelésű szakaszokon ez már méretezés kérdése.
- A teljesítményigény. Az összes tervezett fogyasztó együtt, összevetve a mérőhelyen rendelkezésre álló teljesítménnyel. Ha nem fér bele, a bővítést a felújítással együtt kell intézni.
- A gyengeáramú pontok. Internet, tévé, kaputelefon, kamerák – ezek csövezését érdemes ugyanabban a körben megtervezni.
Hány áramkör kell? A fogyasztók döntik el, nem a négyzetméter
Egy kis lakás is igényelhet sok áramkört, ha sok benne a nagy fogyasztó, és egy nagy ház is beérheti kevesebbel. A gyakorlatban ezek a készülékek kapnak külön kört:
- sütő és főzőlap (indukciós főzőlapnál a teljesítmény miatt ez gyakran külön tétel),
- mosógép, szárítógép és mosogatógép,
- villanybojler vagy átfolyós vízmelegítő,
- klíma, hőszivattyú, elektromos fűtés,
- a fürdőszoba aljzatai,
- kültéri pontok: kert, garázs, kapu,
- a világítás, külön az aljzatoktól.
Hogy egy-egy kör mekkora kismegszakítót kap, azt a vezeték és a rákötött fogyasztók határozzák meg – erről a biztosítékok szerepéről szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Így készítse elő a tervezést
- Írja össze a gépeket. A meglévőket és azokat is, amelyeket a következő években vásárolna: klíma, indukciós főzőlap, autótöltő. Ami most kimarad, arra később nem lesz kör.
- Rajzolja be a bútorokat. Az aljzatok helyét a bútorok döntik el. Egy kézi vázlat is elég, ha látszik rajta a konyhapult, az ágy és az íróasztal helye.
- Nézze meg a mérőhelyet. A villanyóra mellett látszik a főbiztosíték értéke, a szerződésben pedig a rendelkezésre álló teljesítmény. Ebből derül ki, kell-e bővítés.
- Gondoljon a későbbiekre. Egy-két tartalék védőcső a falban ma kevés pénz, később sok bontást spórol meg. Hogy mitől lesz a hálózat hosszú távon is jó, arról az időtálló lakáshálózatról szóló cikkünkben írtunk.
Mit kap kézhez a munka végén?
Az új vagy átalakított hálózatot használatba vétel előtt méréssel ellenőrizni kell, erről mérési jegyzőkönyv készül. Mellé jár a feliratozott elosztó, a munkalap és a garancia. Érdemes elkérni a terv végleges, a valóságot mutató példányát is: ha évek múlva bővíteni kell, ebből látszik, hol fut a vezeték, és melyik kör mit táplál. A lakás hálózatára vonatkozó szabványokat és előírásokat külön cikkben foglaltuk össze.
Gyakori kérdések
Kell villamos terv egy panellakás felújításához?
Hivatalosan nem kötelező, ha a munka a lakáson belül marad. Panelben azonban a falszerkezet szabja meg, hol futhat új vezeték, ezért a kiosztást itt különösen érdemes előre papírra tenni.
Ki készíti a villamos tervet?
Új háznál a jogosultsággal rendelkező villamos tervező, az építési dokumentáció részeként. Lakásfelújításnál a kiosztási terv a helyszíni felmérésen, a villanyszerelővel közösen is összeállítható.
Utólag is elkészíthető egy meglévő lakás terve?
Igen. Méréssel és az áramkörök végigkövetésével feltérképezhető, melyik kör mit táplál. Ez akkor hasznos, ha az elosztóban senki nem tudja, melyik biztosíték mit véd, vagy ha bővítés előtt áll.
Ezt a listát villanyszerelőink Budapest-szerte a helyszíni felmérésen veszik végig az ügyféllel. A felmérés ingyenes, a munkáról tételes, írásos ajánlatot adunk – a díjainkról előre is tájékozódhat.